A Zete tanösvény lehetővé teszi, hogy egy könnyed gyalogtúra alkalmával megismerkedhessenek a Hargita plató egyik dombjának, a Deság hegyének természeti-történelmi-kulturális értékeivel. A túra teljes hossza 3 km. Követve az alább leírt útvonalat, felfele a Zete váráig 1,1 km, visszafele 1,9 km. Az útvonalat kényelmes tempóban 2 ½- 3 óra alatt tehetjük meg. Ha beiktatjuk a tűzhelyig vezető kitérőt is, ami oda-vissza 1 km, az út megtételére szánt idő ½ órával lesz hosszabb, de ebbe nincs beleszámítva a szalonnasütésre szánt idő.

Tanösvényünk a Desági eltérőnél kezdődik, Zetelaka központjától 5 km-re, Zeteváraljától 1 km-re, a tanösvény 1. Ismertető táblája található.
Az elágazástól Zetelaka felé eső területen, a mai műút két oldalán feküdt a XII-XIII. században az ősi Cseleháza. A jelzés követi a makadámutat, mely bekanyarodik a Nagyküküllő völgyébe, leereszkedik a folyó által létrehozott teraszról az alacsonyabban fekvő árterületre. A hídon túl Zeteváralja déli szélének házai közé érünk és nemsokára a szűk Deság kapujába jutunk. Balról a 801 m magas Várdombja, jobbról a Láztető északi vége a 860 m magas Tölgyesuru uralja a szűk völgyet. Házak között megyünk felfelé és nemsokára elágazáshoz érünk. Balra egy haranglábat láthatunk. Innen kis utca indul a Várdombja alatti legelő felé, ahol egy szabadtéri színpad áll, bekerített területen. A tanösvény a túra végén ide érkezik vissza.
Mi tovább megyünk a Deság patak mentén felfelé. Nemsokára újabb elágazáshoz érünk a tanösvény második állomásához (2. Kőzettani ismertető). Balra térünk, átkelünk a patakon, és rögtön feltérünk balra az erdő szélén egy ösvényre. Enyhe emelkedő következik a kerítések mellett húzódó ösvényen. Amikor a hegyoldal nyugati oldalára jutunk, a jelzett ösvény hirtelen elhagyja az eddig követett széles erdei ösvényt és egy kevésbé járt, keskeny, meredek csapáson indul felfelé, a hegyoldalban. Érdekes megfigyelni a hőmérsékleti inverzió következményeként létrejött - a megszokott sorrendtől eltérő-erdőzónák kialakulását: lenn a völgyekben, ahová beszorul a hideg levegő, sűrű fenyvesek sötétlenek, míg magasabban, a melegebb, napsütötte déli oldalakon, bükkerdőket, tölgyerdőket láthatunk. Fárasztó kapaszkodó után érünk fel a sziklás gerincre, ahol véget ér az erdő. Innen már kezd kibontakozni a kilátás, mely minél magasabbra jutunk, annál átfogóbb. Ezen a szakaszon óvatosan közelítsünk a bal oldali szakadék széléhez, mert annak sziklás, omladékos a széle, és könnyen be lehet esni. Aki szédül, ne menjen ki a szakadék szélére! Az erdő szélén érdemes megpihenni, és szemügyre venni a kilátást. Keletre, a Deság patak túloldalán erdős hegyoldal sötétlik. Délre a Nagyküküllő mély völgye látszik, lábunk alatt Zeteváralja házai, kissé lejjebb Zetelaka pirosló háztetői, egybeolvadva Küküllőkeményfalvával. Távolabb a Szarkakő és Székelyudvarhely távolba vesző házai látszanak. Ha tiszta a levegő, a láthatár alján gyönyörűen rajzolódik ki a Fogarasi havasok csipkés gerince is. Nyugatra a Nagyküküllő túlsó partján végighúzódó dombsor látszik, melynek hozzánk közelebb eső része a Szentkirályi Láz és a Szellőhát (881 m). Lábunk alatt jól látszanak a nyaralóházak, halastavacskák, és a rengeteg fűrésztelep, ahol sajnos a Hargita legendás ősrengetegei hamarosan megsemmisülnek, és deszkává alakulnak át.
A jelzett ösvényünk 3. Sziklakert állomásától újból erdőbe vezet. Itt, a Várdomb déli és keleti oldalán, a II. világháború idején a magyar honvédség erődítési munkálatokat végzett.

Itt található viszont az a régészeti rezervátum, mely egy őskori vár ma már alig észrevehető nyomait hivatott megóvni, tanösvényünk 4. Zete vára állomása. A betonfedezékekhez a Várdomb nyugati oldalán sikló vezetett fel, melynek végállomása a vár területén épült fel. Leereszkedünk a Várdomb lapos tetejéről, keresztezve a két védőárkot, aztán egy kis erdős nyeregbe érkezünk. Itt tanösvényünk letér balra a sűrű erdőbe és egy elég meredek szekérutat követ. Ha időnk engedi, érdemes egy kis kitérőt beiktatni túránk útvonalába, és tovább menni az addig követett, jól kitaposott erdei ösvényen észak felé, a tanösvény által nem jelzett állomása a tűzhely felé. Ez az útvonal sárga sávval jelzett (a jelzések nagyon régiek, kopottak, alig észrevehetőek) és Deság szórványtelepülés felé vezet, ugyanezen az ösvényen térünk vissza a letérőig, ahonnan folytathatjuk utunkat a jelzett úton.
Hosszabb ereszkedő után sötét, sűrű fenyőerdőbe jutunk, majd balra kanyarodva enyhül az ereszkedő és kiérve tanösvényünk 5. Kilátó állomásához, csodálatos kilátás tárul elénk Zeteváralja településre és a Felső-Nagyküküllő völgyére, Görgényi havasokra.
Erdei sétányon haladunk tovább, végül kiérünk az erdőből, és balra felettünk megpillantjuk a sziklaomlást, melynek tetejét utunk első felében már megjártuk. Az omlás alatti köves tisztáson ereszkedünk le a szabadtéri színpad kerítése mellett, tanösvényünk 6. Élővilág állomásához, innen az alattunk kígyózó szekérútra, mely a haranglábhoz vezet, ahol körutunk bezárul. Innen már, a kövezett utat követve, kiérkezünk a műútra.

Elhelyezkedése:
Kárpátmedence, Erdély:
É-D – hosszúság: 25-25
K-Ny – szélesség: 45-27
Hargita megye,Románia
Hossza: 3 km (körút)
Szintkülönbség: 233 m
Időtartam: 2 ½- 3 óra
Jellege: történelmi-növénytani-állattani-kőzettani
Látogathatósága: szabadon látogatható
Jelzése: fehér körben kék Z betű
A tanösvény állomásai:
1. Ismertető tábla
2. Kőzettani ismertető
3. Sziklakert
4. Zete-vára
5. Kilátó
6. Élővilág

Tanácsoljuk az út megtételét bakancsban, ugyanis a sziklás részeknél előfordul keresztes vipera is! Ajánlatos esőköpenyt, szélkabátot magunkkal vinni, mert gyakoriak a váratlan nyári záporok. Villámlás esetén azonnal le kell jönni a gerincről és a tetőről! Ne álljunk az eső elől magányos fák alá! A mászást és ereszkedést megkönnyíti, ha túrabotot is viszünk magunkkal. Feltétlenül vigyen mindenki ivóvizet hátizsákjában, mert a tanösvényen sehol nincsen forrás.
Télen, nagy hóban az út megtétele sokkal nehezebb és időigényesebb. Csak megfelelő bakanccsal, réteges meleg öltözetben vágjunk neki az útnak, számítva arra, hogy fenn nagy szél is előfordulhat.

Zete vára legendája

Zete hatalmas pogány várúr volt, aki végletekig ragaszkodott pogány hétéhez. A várban Zete két gyönyörű lánya arannyal hímzett meseszép ruhákat készített. Zete fia megkeresztelkedett, s sokat kérlelte apját is az áttérésre, de Zete hajthatatlan maradt. Egyszer Zete istenkáromlása közepette minden fölmorajlott, és maga alá temette Zetét, lányaival együtt. A keresztény hitre áttért fiú sértetlen maradt. Sokan keresték az elsüllyedt várat a tömérdek kinccsel. Egy ravasz székely egyszer bejutott a kincsektől hemzsegő várba. A vár egyik termében ott találta a két szépséges ifjú leányt, akik még mindig hímeztek. Megkérdezte a székely: Meddig hímeztek még itt szép leányok?
A lányok azt felelték: Addig, amíg a tehenek meleg tejet adnak, és az asszonyok kovásszal sütnek. A székely otthagyta őket, és sapkáját teletöltve kincsekkel, elsietett. A súlyos fémajtó azonban rácsapódott a lábára, egész életére sántává téve. A kincsek sem hoztak semmi jót, egész életében szegény maradt.

Kellemes időtöltést kívánok!

Tisztelettel: Nagy Árpád