|
Farkaslaka:
A Fehér-Nyikó völgyében 540 m magasan a tengerszint felett fekszik. A falut elsősorban híres szülötte, Tamási Áron emléke miatt keresik föl.
Tamási Áron (1897-1966) kimagasló megörökítője volt a székely életmódnak. Munkássága az Ábel trilógiában csúcsosodik ki, melynek híres mondata a szülőföldhöz ragaszkodás csodálatos megfogalmazása. „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.”
A nagy író gyönyörű, kékre festett tornácos kis háza, a falu Korond felöli végén található. A hangulatos kis udvarban sétálva kicsit belegondolhatunk abba a milliőbe, melyben az író nevelkedett. A házban kisebb kiállítás állít emléket az írónak. A nagy székely sírja és síremléke a falu másik végén, az országút mellett található. A sírt két hatalmas fa fogja közre, fejfáján Tamási sírfelirata olvasható:
„Törzsében
Székely volt,
Fia Hunniának, Hűséges szolgája
Bomlott századának.”
A síremléke a Hargitáról származó, kb. 8 tonnás hatalmas bazalttömb. A követ Szervátiusz Jenő és fia Tibor formázták maradandó alkotássá. Az emlékműről Sütő András, a híres író mondta: „Több tonnás hegyi beszéd.”
Szénégetés a Kalondán:
A faszénkészítő mesterség. A 19. sz. eleje, az ipari tevékenység fellendülése óta kenyéradó háziipar a Kárpát-medence minden jelentős erdővidékén. A szénégetők lapos, tisztás helyet keresnek az erdőben, melyet tökéletes simára egyengetnek. A hosszú hasábokra darabolt fát (bükk, tölgy) szabályos rendben egymás mellé és egymásra állítgatják. Ez a boksa, amit lehullott falevelekkel, majd földdel betakarnak. Belsejében üreget hagynak, melyet gyúlékonyabb anyaggal (forgács, fahulladék) töltenek ki. A boksát a tetején keresztül gyújtják meg. Lassan, füst nélkül, gőzölögve 8–12 napig izzik. Ezután a földet lehúzzák róla, és szénporral betakarják, hogy teljesen kialudjon. A faszenet kis zsákokba csomagolva szállítják el. Régebben városról-városra, faluról-falura jártak a faszenes szekerek, árujukat kovácsok, lakatosok, bádogosok fémek izzításához és más kisiparosok, valamint háziasszonyok vasaláshoz vásárolták. Ma elsősorban nagyipari rendelésre égetnek szenet.
Korond:
A település neve szorosan összeforrt a népművészete, különösen a fazekassággal.
A „korondi” önmagában is egy márkanév. Sokfelé Székelyföldön úgy tartják, hogy néhány étel, például a töltött káposzta csak korondi edényben elkészítve az igazi. A falu teljes fűutcája ma egy egybefüggő kirakodóvásár. Sajnos az igazi népművészet a kevesebb, elözönlött mindent az olcsó giccs, s máshonnan származó (pl. Kína) értéktelen kacat. Ha igazi értékeket szeretnénk vásárolni, csak neves népművészeknél vásároljunk. Ilyen például Józsa János, Páll Magdi néni, vagy Illyés Mihály. A jellegzetes korondi motívumok az indákon álló madárkák, a szarvas, különböző virágok, az életfa. A színvilág a fehér alapon sárgásbarnás színek, de újabban teret hódít a kék-fehér változat is. A régi-híres fazekasműhely gazdái Páll Magdi néni és férje Győrfi Imre a Malom utca 862-ben lakik. tel: , mob: OO4-O744 914375 és OO4-O744 987714. Bármikor szívesen látott vendég az idegen, akit bevezetnek a csodaszép tárgyak készítésének világába. Győrfi Imre megformálja a tárgyakat, majd Magdi néni megfesti, hogy aztán saját égetőkemencében égessék ki őket. Szinte hihetetlen látvány, ahogy Magdi néni szabadkézből, minden sablon nélkül, emlékezetből, rajzolja a régi motívumokat a tárgyakra. Siklik a keze a figurákon, közben mesél az életről, munkáról, hitvallásról. Tényleg élvezetes, nem is beszélve a különleges kerámiákról, amelyekből vásárolhatunk is. Szinte egyedülálló, ahogy a gyönyörű festett kályhacsempék készítésének hagyományát újraélesztették, amely már kihalófélben van Erdélyben. A településen található egy aprócska, de annál érdekesebb tájház, ahol egyedi korondi kerámiákat tekinthetünk meg. Érdekes látványosság a Tó utca 812. szám alatt található működő vízimalom. A malom épületében hangulatos panzió is működik, különlegesen megformált, patakokkal átszegdelt kerttel. A fazekasság mellett újabban fejlődik a taplófaragás is, amelyből kézitáskák, sapkák, terítők színesítik a választékot. Korond mellett emelkedik a Firtos, melynek várához sok legenda kötődik. A település határában híres gyógyító borvízforrás ered, melynek értékes kincse jelenleg elfolyik a patakba. Híres rendezvény a minden évben augusztus első hétvégéjén megrendezésre kerülő híres árcsói kerámiavásár, ahol a környék minden valamirevaló fazekasa képviselteti magát.
Parajd:
A sóvidék központja 500 m tengerszint feletti magasságban a Görgényi-havasok lábánál.
Parajd környékén hatalmas sóhegyek biztosítják az alapanyagot a sóbányászat számára. Számítások szerint a mintegy 2600 m mélységig tartó sótömbben több mint 2 milliárd tonna só található. Korábban küszíni fejtéssel termelték ki a sót, „Székelyföld gyöngyfehér izzadságát” (Horváth István). A sóbányába ma látogatóként juthatunk le, 15-30 percenként járó busszal. A hatalmas termekben, a csillogó sófalak között rendkívüli látványban van részünk. A bánya a turistaáradat mellett fontos központja a légúti betegségben szenvedőknek. A sóbányában 1993 óta egy működő kápolna található, amit Nepomuki Szent János tiszteletére szenteltek föl, aki a sóbányászok védőszentje. A bányában rendezett játszótér is található, hétvégenként több száz gyerek gyógyul itt, játék közben. A bányában található még ajándékbolt, presszó és kiállítás is, rendszeresen tartanak hangversenyeket. A mintegy 120 m mélyen lévő bányában állandóan 16 C a hőmérséklet, úgyhogy öltözzünk melegen.
A település híres lakója Áprily Lajos, aki itt töltötte gyermekéveit. Ma emlékház idézi föl a nagy költő munkásságát.
A bánya közvetlen szomszédságában gyógyerejű sósvizű strand szolgálja a gyógyulásunkat, pihenésünket. Gyönyörű festett székely kaput láthatunk Szekeres Lajos fafaragó háza előtt. Lajos bácsi készítette a sóbányában, a kápolnában látható Nepomuki Szent János szobrát.
Parajdon két híres rendezvényt tartanak, melyek látogatók sokaságát vonzák. Szeptemberben tartják a híres nemzetközi töltött káposzta fesztivált, júliusban pedig a híres Székelyföld Tánctábort.
A sóbánya nyitva tartásáról és a belépőjegyek áráról, az alábbi honlapon olvashatóak információk:
A sóbányába nem ajánlott a lemenetel: magas vérnyomásos, szívbeteg, klausztrofóbiás, idegbeteg, ittas állapotú személyeknek, valamint terhes nők számára!
Szováta:
A Székely-sóvidék leghíresebb települése, nemzetközi hírű gyógy-üdülőhely. A települést azok a családok alapították az 1500-as évek végén, akik a lezárt sóhegyeket sóőrként őrizték.
Szováta üdülőtelepe egy medencében fekszik, amit festői szépségű helyek vesznek körül. A hegyeket őserdő szintű érintetlen erdők borítják. A fentiek miatt a hely sajátságos mikroklímával bír, s a gyantával kevert sós levegő gyógyító erővel hat.
Szováta igazi szenzációja azonban a sós tavak sorozata, a Mogyorósi, a Zöld, a Keres, a Rigó és a Medve-tó. A Medve-tó, Szováta fején a koronaékszer. Európában egyedülálló, de a világon sem ismernek hasonló tavat. A Medve-tó nevét onnan kapta, hogy felülről nézve alakja egy kiterített medvebőrre hasonlít. A tó hossza 306 m, kerülete 910 m, legnagyobb mélysége 18,1 m. A tó különlegessége, hogy egyedülálló heliotermikus tulajdonságú. A tó felső részén átfolyik a két környező patak édesvize, amely átengedi a napsugarakat, és az alatta elterülő sós vizet jelentősen felmelegíti, aztán e hő, a sókristályok által tárolódik. Mivel a visszasugárzást az édesvíz megakadályozza, a tó akkumulátorként viselkedve, tárolja a hőt. A tó vizében nyáron fürödhetünk, ami a gyógyhatáson kívül, önmagában rendkívüli élmény. Vadregényes erdőkkel övezve 502 méteres tengerszint feletti magasságban úszkálni a sós, gyógyító vízben! A tó partján fürdőépületekben gyógyközpont működik, ahol különböző kezeléseket, iszappakolás, súlyfürdő, masszázs, élvezhetünk.
A Medve-tó szomszédságában két kicsi tó, a Vörös-tó és a Zöld-tó található. Bennük is szoktak fürödni, bár nincs kiépített hely és iszapos, viszont lényegesen koncentráltabb a só és ásványianyag tartalma. A kis tavak mellett különleges sóhegyeket tekinthetünk meg. A medve tótól nem messzire terül el a Mogyorósi tó, amely nem heliotermikus tó, nyáron nagyon sokan fürdenek benne.
Szovátán több betegséget is hatékonyan gyógyítanak, de általános megelőzésre és welness programokra is átlagon felüli szolgáltatásokat kaphatunk. A legtöbb gyógyulást a meddőség és egyéb nőgyógyászati problémák területén érik el. Emellett hatékonyan gyógyítják a belsőelválasztású mirigyek zavarait, idegrendszeri betegségeket, anyagcserezavarokat, mozgásszervi betegségeket.
A Medve-tó környékén számtalan étterem, kávéház csábít szórakozásra; több helyen hangulatos kerthelyiségben vacsorázhatunk esti élő műsor és élőzene mellett. Igazi üdülőhely, rendkívüli természeti környezetben. Az üdülőtelep építészeti arculatát főleg hangulatos, vadászkastély stílusú, század eleji villák adják. Több mint hetven gyönyörű villát csodálhatunk meg.
Szovátai pihenésünk egyik vacsorájára feltétlenül „ugorjunk” ki Vármezőre. A híres halászcsárdában fenséges pisztrángot fogyaszthatunk, sőt a halastavakban horgászhatunk is bérelt, egyszerű felszerelésekkel.
A Medve-tó legendája: (a tündérasszony könnyei)
Szováta fölött az erdőben, egy csodaszép tisztáson, fényűző palotában élt egy gyönyörű tündérasszony. Egyszer megpillantott egy székely pásztorfiút, akiben nyomban beleszeretett. A tündértörvények szerint azonban nem találkozhatott vele, csak éjszakánként hallgatta a legény furulyáját. Egy idő után nem bírta tovább, és elhatározta, találkozik a legénnyel. Leereszkedett a völgybe és meglátta a fiút egy szép lánnyal csókolózni. Irtózatos haragra gerjedt a tündérasszony, és a legényt a juhaival együtt kővé változtatta. A kegyetlen tündérasszony is megfizetett tettéért. Ezután csak a hegyekben bolyongott, fátyla foszlányaiból virágok lettek, amik benépesítették a hegyeket. A tündérasszony palotája pedig, még az este otthagyott égő tűzhellyel együtt, elsüllyedt. A tündérasszony szeméből könny fakadt, amely előbb patakká, majd tóvá terebélyesedett. Így keletkezett a Medve-tó, melyet alulról a tündérasszony tűzhelye fűt.
Javasolt túraútvonal:
Székelyudvarhely - Farkaslaka - Korond - Parajd - Szováta kb. 55 km
Tartalmas kirándulást kívánok!
Tisztelettel: Nagy Árpád
|
|
|
