HU | RO | EN | DE

CSILLAGTÚRA AJÁNLATOK

Gyilkos-tó és Békás-szoros!

Gyilkos-tó:
Gyergyószentmiklós felől érkezünk a meseszép környék felé. Igazi látványosság végéig a magashegyi táj: haragoszöld legelők, rohanó patakok, óriási fenyvesek, kanyargószerpentinek, lélegzetállító kilátással. Legszívesebben 100 méterenként megállnánk nézelődni, fotózni. A Pongrácz-tetőn (1257 m) nem bírjuk tovább, s megállunk fotózni. Körbetekintve megcsodálhatjuk a Pongárcz-csúcsot (1389), délkelet felé az Olt forrásvidéke vehető szemügyre, lenyűgöző látvány a Ló-havas (1621 m) és a Medgyes-havas (1506 m) erdőborította csúcsai, délnyugat felé pedig varázslatos keretet ad a Dél-Görgény vulkanikus vonulata. Nehéz elszakadni ettől a csodálatos helytől, de ha elindulunk a Hagymás-patak völgyén keresztül, hamarosan elérhetünk a 983 m magasan elterülő egyedülálló természeti kuriózumhoz, a Gyilkos-tóhoz. Orbán Balázs a „Székelyföld leírása” című művében nem leplezi csodálatát, amikor így ír: „ A legmeglepőbb, a legelragadóbb képek egyike áll előttünk. Még ma is, aki felső Olaszország nagyszerű és Svájcnak nagyszerű tavait látta, bámulattal fog e látvány előtt megállni. Nagyobbszerű tüneményt talán igen, de szebbet, vonzóbbat bizonnyal nem rejtenek a havasok keblökben.” Ennél megkapóbban aligha lehetne beszélni Székelyföld egyik legszebb természeti ritkaságáról. 1837 egyik viharos éjszakáján a semmiből keletkezett. A gyilkos-hely megázott talaja lecsúszott a völgybe és elzárta az ott folyó Hagymás, Cohárd, Vereskő és Likas patakok medrét. Az így létrejött torlasz hatására tóvá duzzadva alakult ki ez a természeti ritkaság. A tó keletkezésének számos legendáját „erősíti” a misztikus hangulat, melyet a tó medréből még ma is kiálló megkövesedett fatörzsek látványa tesz teljessé. A látványt a tó köré csoportosuló csúcsok teszik elragadóvá, úgymint a Kis-Cohárd (1352 m), Nagy-Cohárd (1507 m) és a Gyilkos-kő (1406 m). A tó vize gyakran vöröses színű, amely nevére asszociálva már-már horrorisztikusan hat. A „ludas” a jelenségben a Vereskő-patak, amely nagyobb esőzésekkor kioldja a környék vasokker tartalmát, és színezi meg a tó vizét. A legenda másik változata azonban a tények ellenére makacsul tartja magát, mely szerint a tó keletkezésekor a föld pásztorokat is maga alá temetett, s az ő vérük festi vörössé a vizet. A tó körül magas szintű turisztikai ellátás alakult ki, amely a Békás-szoros közelségének is köszönhető. Több napos programokat, túrákat, sziklamászást, egyszerű sétákat szervezhetünk a környéken. Amennyiben csak néhány órát töltünk a Gyilkos-tó környékén, akkor is béreljünk csónakot, amivel a kidőlt fenyőcsonkok között manőverezve csónakázhatunk a tó egy részén. Személyesen garantálom, hogy emlékeink között kiemelkedő helyet foglal majd el az az egy, vagy fél óra, amit a tavon töltünk. Nyugalom, szépség, misztikus hangulat, kihívás, mellettünk békésen úszó tőkésrécék, körbe-körbe lenyűgöző sziklacsúcsok, kristálytiszta levegő. Ugye jól hangzik? Akinek több ideje van, mindenképpen sétáljon föl a Kis-Cohárd-sziklához (kék háromszög jelzés kb. másfél óra oda-vissza), ahonnan Pazar kilátás a jutalmunk a Gyilkos-tóra és a környék gyönyörű hegyeire. A környék, a Gyilkos-tó és a Békás-szoros 1996-tól nemzeti park. Olyan növényritkaságok nőnek erre, mint a különböző kővirágok, a havasi gyopár, vagy a tiszafa.

Békás-szoros
A Gyilkos-tó meglátogatása után, a Békás-patak mentén akár gyalog is továbbsétálhatunk Európa egyik természeti ritkasága, a Békás-szoros felé. A mészkőbe vájt hasadékvölgyet nehéz lesz elfelejteni bárkinek is. Nyomasztóan magas és szinte függőleges sziklaszirtek, zúgó hegyi patakok, kisebb-nagyobb vízesések, barlangok alkotják a szoros látnivalóit, amit csak a helyszínen sétálva élhetünk át igazán.

A gyilkos-tó felől ereszkedve a szoros felé az út bal oldalán először a Tündérkert sziklái kísérnek bennünket, majd nemsokára egy monumentális sziklaképződmény tűnik föl, a tetején óriási kereszttel. A sziklaóriás az Oltárkő, amely 1156 m magas ormát először 1935-ben mászták meg erdélyi magyar alpinisták. Utunkat folytatva csak kapkodjuk a fejünket a látnivalók felé. A völgy egyre jobban szűkül. Kétoldalt mellettünk 200-300 m-es függőleges sziklafalak, amely tövében elementáris erővel szorít magának helyet, a vágtató Békás-patak. A sziklában szinte mindig láthatunk néhány sziklán függő embert, hiszen ez a vidék a sziklamászók paradicsoma is. Ha azt hinnénk, hogy nem lehet a látványt fokozni, akkor tévedünk. A békás-patak hídját elérve, ahol a Kis Békás-patak ömlik be, tetőzik a látványosság. A POKOL KAPUJA nevű helyen állunk, amit neveznek a POKOL TORKÁNAK IS. A már-már nyomasztóan izgalmas helyen, önkéntelenül elgondolkozunk azon, mely isteni erő lehetett képes ezt a csodát megteremteni. Sosem hittem volna földrajzórán, amikor a szorosokról tanultunk, hogy ennyire drámai a valóságban, és milyen találóan nevezi a magyar nyelv. A két oldalon szinte függőleges sziklák között folyton az az érzésünk, hogy ránk dőlnek. A sziklákról száz számra tör elő – mintha a hegy préselné ki a saját levét – a sok kis patak, melyek gyakran meseszép vízeséses formájában adják át magukat a Békás-pataknak. Mivel a megduzzadt patak lassan folyóméretű vizet szállít, a sziklák között azonban nincs hely, így a Békás-patak úgy viselkedik, mint egy elszabadul vadállat. Elementáris erővel préseli magát a sziklák közti szűk medrében, óriási robajt okozva, hogy egymás szavát is alig lehet érteni. Órákig mesélhetne még az ember arról a drámai és valóban lélegzetelállító élményről, amit itt átél, de esély sincs rá, hogy visszaadjam a törpe gondolatait, amikor egyszerre az óriások földjére csöppen. A szorosban továbbhajtva szinte egy csapásra szelídül meg a táj, majd elérve a Tikos-patak Békásba ömlését, Erdély és Moldva határán állunk. A turisták 90%-a itt visszafordul, és visszaindul Gyergyószentmiklós felé, sokszor nem kis dugókat okozva. Jómagam azt ajánlom, hogy bátran haladjunk tovább, s a békási víztározót megkerülve Gyergyótölgyes és Borszék érintésével jutunk vissza a Gyergyóvidékre. Kétségtelenül jóval hosszabb erre az út, de az út minősége kiváló, s a táj lenyűgöző. A békási víztározó partjáról több ponton is meseszerű kilátás nyílik a Kárpátokra, még pedik „kívülről” a régi ország túloldaláról, ami egészen érdekes érzés, és látványosság.

A Gyilkos-tó legendája

Élt a környéken egy gyönyörű, meseszép lány, hosszú hajjal, szürkészöld igéző szemekkel. A sudár teremtést Fazekas Eszternek hívták. Eszter egyszer a Gyergyó-i vásárban beleszeretett egy daliás székely legénybe. A fiút azonban elvitték katonának, így nem kerülhetett sor esküvőre. Szegény Eszter hiába várta haza kedvesét. Egyszer Esztert meglátta egy rablóvezér, akinek nyomban megtetszett a csodálatos lány. Hirtelen felkapta a lova nyergébe és elrabolta. A Kis-Cohárd sziklái által rejtett barlangjába vágtatott vele. Bárhogy kérlelte, bármilyen kincseket is ígért, Eszter csak a régi szerelmét várta vissza. S dühös rabló erőszakkal sem tudott eredményt elérni Eszternél. Kilátástalan helyzetében Eszter a hegyeket hívta segítségül. A természet óriási viharral válaszolt, megremegtek a sziklák, hatalmas felhőszakadás támadt. A viharban a hegyek elindultak lefelé, és borzasztó robajjal temettek maguk alá mindent, Esztert és a rablóvezért is. Így jött létre a Gyilkos-tó, melyben még ma is láthatod Eszter szürkészöld szemeit, ha belenézel.

Javasolt túraútvonal:
Székelyudvarhely - Gyergyószentmiklós - Gyilkostó - Békási-szoros kb. 90 km

Tartalmas kirándulást kívánok!

Tisztelettel: Nagy Árpád






























Bemutatkozás | Erdélyi szállások - kedvező árajánlat | Nagy Lak I - erdélyi vendégház | Nagy Lak II - erdélyi kulcsosház | Nagy Lak III-VII - erdélyi kulcsosházak | Nagy Lak apartman | Programajánlat | Szolgáltatások | Last minute ajánlatok | Kapcsolat felvétel | Megközelítés | Tanácsok | Fotóalbum | Vendégkönyv | Erdély - Eladó telkek | Hasznos linkek | Szerzői jogok
Created by DirectWeb in 2004 (c).