HU RO EN
Székelyvarsági Csurgókõ: (Avagy a székelyek vízesése a Nagyküküllõ forrásvidékén!)

Székelyvarsági Csurgókõ: (Avagy a székelyek vízesése a Nagyküküllõ forrásvidékén!)

Székelyvarság az érintetlen tanyasi világ:
A helyszín megközelítése: Romantikus tájakon át, 50 éves veterán gépjárművel. (maximum 7 fõ) Az út utolsó harmadát gyalog tesszük meg. (kb. 7 km. gyaloglás)
- Megcsodáljuk a "Csurgókövet" (A székelyek vízesése a Nagy-Küküllõ forrásvidékén!)
- Szomjukat jéghideg, kristálytiszta forrásvízzel olthatják.
- Felkapaszkodunk a "mutatóra", és a magasból fedezzük fel Székelyvarságot
- Megismerkedünk a zsindelykészítés tudományával. A bátrabbak "szõrén lovagolhatnak"

Idõtartam: kb. 6 óra. Irányár: 80 Euró/csoport

- Ugyanezen alkalomból, Székelyvarságon (vendégszeretõ családnál) lehetõség van étkezést igényelni.
Flekken, petrezsejmes krumpli, savanyúság, valódi “pityókás” házikenyér, szilvapálinka, ásványvíz, sör.

Irányár: 2500 Ft/fõ

A Csorgókõ vízesés megközelítése: (A székelyek vízesése a Nagyküküllõ forrásvidékén)

A Fenyédet Tekerõpatakkal összekötõ 138-as megyei úton haladva, a zeteváraljai víztározó elágazásától északnyugat irányba, a gáttól 12 km-re található Székelyvarság. A települést jelzõ táblától nem messzire, a Júlia ABC mellett jobbra forduló úton haladunk tovább a központ irányába, melyrõl a fafeldolgozó telep mellett jobbra térünk le (TEKERES felíratú táblánál) Nagykút irányába. Javasolnám, hogy a nagykúti iskola környékén parkoljuk le az autót. Az út további részén csodálatos táj fogadja az odalátogatót, amit érdemes megtapasztalni. Innen a Tálasbércét jelzõ, fába szegezett kis tábláig megyünk, ahol balra kanyarodunk, majd további 1,5-2 km gyaloglás után a vízesést jelzõ táblához, valamint pihenõhelyhez érünk. Innen már hallani a víz zubogását is. Igy, akár a hang vagy az irányt jelzõ nyíl irányába csupán 50 métert megtéve egy csodálatos helyre érkezünk, ahol a nyári kánikulában fel is frissülhetünk a 6-7 méter magasból alázúduló hűs patak vize alatt. (Bármilyen tisztának is látszik a patak vize, nem tanácsolom a fogyasztását, ugyanis a vízesés és a forrás közti részen hajtják keresztül a csordát!) Kétszintes vízesésérõl lévén szó érdemes megmászni a sziklát, különben csak egy részét láthatjuk eme természeti csodának! (Szembeállva a zuhataggal, attól kissé jobbra a sziklában lépcsõszerű repedések és párkányok vannak, amelyek elõsegítik a könnyed mászást!) Ha megcsodáltuk a vízesést, akkor a patak folyásán felfelé haladva folytatjuk utunkat, majd kb. 500 méter megtétele után a patak forrásához érünk. A mindössze 15 négyzetméternyi területrõl hét forrás fakad, amelyek üdítõ friss vizével, akár szomjunkat is olthatjuk. Tovább haladva Tálasbércére nevű dűlõre érünk, ahol a lakóházak mellett egy kisbolt is található! (Az ajtaja általában zárva van, de kiabálásra gyorsan elõkerül az eladó!) Nem messzire innen a fából épített Mutató nevű kilátót találjuk. (A keresztnél elõször jobbra, majd utána balra fordulunk!) Közel három emeletnyni magasból megcsodálhatjuk, hogy valójában, milyen óriási ez a szórványtelepülés. Amíg csak a szem ellát, körbe-kereken e község látható. Nem véletlenül állítják nagyon sokan, hogy területe megegyezik Románia fõvárosának területével. A csodálatos látványtól, ha elbírunk szakadni, akkor a a keresztig ugyanazon az úton visszatérünk, majd jobbra térve folytathatjuk utunkat. A jobbraforduló után két dolgot tartsunk szem elõtt: Útunk folyamatosan lefelé tartson, és minden útelágazásnál balra térjünk. Amennyiben így járunk el, akkor a nagykúti iskolához közel fogunk ugyanarra az útra visszaérni, amelyen a Csurgókõhöz is eljutottunk! A megtett távolság hossza körülbelül 10 km.

Kellemes kikapcsolódást kívánok! Tisztelettel: Nagy Árpád

SZÉKELYVARSÁG

A település megközelíthetõsége, földrajzi behatárolása:
Székelyvarság Hargita megye egyik legnagyobb kiterjedésű tanyai települése. Jellegzetes erdélyi magyar hegyi szórványtelepülés. Székelyudvarhelyrõl északra fekszik és a környék legmagasabb szintjén fekvõ település, a varsági fennsík. Területe a görgényi havasok déli részének két kitörés központja: a Somlyó, részletezve a Nagy-Somlyó – 1575 m és a csomafalvi Délhegy – 1695 m, ezek déli elõterében kialakult vulkáni törmelékekbõl felépülõ fennsík.
Székelyvarság északon Gyergyóalfalu és Csomafalva községgel (a Nagy-Küküllõ fejénél) keleten Zetelakával (Küküllõ tanyabokorral), délen Oroszheggyel és Farkaslakával míg nyugaton Korond és Parajd községgel határos.
A Fenyédet Tekerõpatakkal összekötõ, a 138-as számú megyei úttól a zetelaki vízgyűjtõ gát elágazásától északnyugatra, tõle 12 km-re fekszik. (Székelyudvarhelytõl 36 km-re)

A település rövid történelmi áttekintése:
Székelyvarság község története lényegesen különbözik a székelyföldi helységek többségének történetétõl. A legfontosabb különbség abból adódik, hogy Székelyvarság nem középkorú faluként jött létre, mint a táj helységei általában, hanem Oroszhegy község havasainak szórványtelepeibõl szervezõdött önálló tanyaközséggé 1907-ben. A legtöbb székelyvarsági család oroszhegyi származású. Elõdeik a 19-ik század második felében telepedtek le a mai székelyvarság területére, létrehozva a ma is létezõ és virágzó tanyabokrokat: Tisztás, Központ, Bagzos, Küküllõ, Forrásköze, Tálasbérce, Somlyókõ és Nagykút.
Székelyvarság 1907-ben önállóvá vált közigazgatásilag, de ennek elõtte 1902-1909 között Varságtisztásnak nevezték. A magyar királyi belügyminisztérium 1909-ben változtatta meg a helység nevét Székelyvarságra.

Turisztikai látványosságok:
Székelyvarság számára nagyon nagy elõnyt jelent az, hogy az elmúlt évek nem tették gyökértelenné az itteni lakosságot, a lakosság megõrizte évszázados hagyományait. Az ipar, a civilizáció nem tette szennyezetté a települést és környékét. A mezõgazdasági termelésben vagyon kevés vegyszert és gépierõt használnak.
A község természeti értékei rendkívüliek: szennyezetlen a talaj, víz, levegõ. A növény és állatvilág nagyon sokszínű, számos ritka növény és állatfaj figyelhetõ meg itt.
Székelyvarság község határának nyugati szélén, vadregényes fenyvesek között a Nagyküküllõ és a belé ömlõ Tartód pataka által közre fogott, domború tetejű magaslaton, régi kõfalak maradványai rejtõzködnek. A romok a hajdani Tartód várának maradványai. A 75 méter hosszú és 37 méterig szélesedõ, nagyjából ovális alakú várat egy csigavonalban haladó falgyűrű alkotta. Belsõ kõépületei valószínűleg nem voltak. Az egyszerű kis vár valószínűleg Szent László magyar király uralkodása alatt (1077-1095) épült. Tartód vára a környékbeli Firtos és Rabsonné várával valamint az Udvarhelyi Budvárral együtt a 11-12. Századi magyar királyság határvédõ várláncolatának tagjaként élte virágkorát.
Turisztikai látványosságok közé tartoznak a még létezõ vízimalmok, csergeványolók, a múlt századvégi építkezések (fából), õsi mesterségekkel kapcsolatos használati eszközök.

A település nevezetesebb ünnepe:
Augusztus elsõ vasárnapja – Málnaszüret fesztivál a Nagyküküllõ forrásnál – a Nagyküküllõ menti falvak találkozója
Mit ad Székelyvarság , a székelyvarsági lakos az idelátogatóknak? Nagyon tiszta környezetet, ahol bármikor tiszta levegõt lélegezhetünk be, teljes pihenési lehetõséget nagyon csendes körülmények között.
Hagyományok, néprajzi örökségek:
Népi építkezés, jellegzetes varsági népviselet figyelhetõ meg, hagyományos fa megmunkálás: zsindelykészítés, kádározás, ezek a mesterségek ma is élnek, földművelés hagyományos eszközökkel és módszerekkel, él még a hagyományos fonás, szövés és varrás, élnek a Székeyvarság jeles napjaihoz fűzõdõ népszokások, a tanyavilág jellegzetes vasárnapjai.

Fedezze fel Ön is Székelyvarság csodáit!

Tisztelettel: Nagy Árpád

Székelyvarsági Csurgókõ: (Avagy a székelyek vízesése a Nagyküküllõ forrásvidékén!)
Székelyvarsági Csurgókõ: (Avagy a székelyek vízesése a Nagyküküllõ forrásvidékén!)
Kulcsszavak:   

székelyvarság, csurgókõ, csorgókõ, vízesés, tálasbérce, nagykút pataka, küküllõ, forrásköze, tálasbérce, somlyókõ, gyalogtúra ajánlatok, programok, programajánlatok, erdélyi